Mindössze néhány hét eltéréssel jelent meg a Hungarian StartUp Report és az Austrian StartUp Monitor. Az időzítés annyira tökéletes és sors-szerű, hogy pontosan (AbilityMatrix) GmbH-nk elindításával egyidőben történtek a publikálások: a magyar riportot még Budapesten futottam át, az osztrákot pedig már javában Bécsben... Friss élmények.
Eredeti elképzelésem szerint egy kvázi ikertorony-jellegű infografikát raktam volna össze a mélyebb adatokból - érdekes lehetne mindkét országnak. Azonban a két riport között jelentős módszertani eltérés van, ami nem is annyira az adattartalmat, mint a mintagyűjtés módját érinti, így az ennyire közvetlen összehasonlítás félrevezető lenne. Alma és körte. Emiatt döntöttem úgy, hogy mutatok néhány adatot az osztrák gyűjtésből, néhány helyen teszek mellé (akár önkényesen) magyar adatokat és szubjektív magyarázatot. Ez olyannyira magyar szemszögű - hogy magyarul is írtam meg, a Lajtától keletre érdekes ez igazán.
Garantálom, hogy így is nagyon érdekes, nekem legalábbis tanulságos volt.
Kérdéssel, kommenttel, chit-chattel akár Ausztria, akár nemzetközi tapasztalatok kapcsán keress Bennünket bármelyik AbilityMatrix vagy személyes elérhetőségen. You are welcome. Ah, naja, gern geschehen.
------------------------------
(Ausztria)
Magyar megbízható számok ugyebár sajnos nincsenek továbbra sem a számosságokról, a saját szakértői becslésem mondjuk 800-1500 közé tenné az egyidőben létező startup-jellegű operációk mennyiségét. De ez tényleg nagyvonalú becslés. Azaz Ausztria kb. 2-3x annyi startupot tudhat az ökoszisztémájában (amivel egyébként nem elégedettek).
Az egyik implicit érdekesség: hosszú életűek a startupok (átlagosan). (Okára most nem térnék ki)
A másik: itt persze kevésbé van jelen ez a Budapest-Vidék HQ tologatás (khm, khm, mennyire nem a fundok és grantek kellene meghatározzák a lokációt ezen a téren, ugyebár).
Magyarországon magasabb a női alapítók aránya (29% az önkéntes riport alapján), ami egyébként a startupok profilja miatt egy érdekes jelenség (később látszódik, mire gondolok).
Az átlagosan 9-10 alkalmazott viszont egészen egészséges szám - kb. 2600 startupról beszélünk, szóval már ténylegesen önálló és látható szektorrá válik (vált) az innováció monetizálás.
Ezekben nincs különösebb meglepetés, de miért is ne kopiznám ide, ugye. Talán az tanulságos, hogy az alapítók 44%-a már korábban is startupozott.
A magyar riportban más a csoportosítási mód persze, de ami feltűnő és izgalmas:
Dobpergés….
Kifejezetten nagy hangsúly kerül a “Zöld”, “Fenntartható”, stb jellegű témákra a riportokban és a közbeszédben is - a közvetlenül ezzel foglalkozó 27% (~600 startup!) mellett van még persze, aki fontosnak tekinti (de nem elsődleges impact), stb. Ez egy érdekes meghatározó, nyilván a gazdaság fejlettségéből eredő különbség - Magyarországon gyakorlatilag ez a terület nem létezik (~7% szerepelt a riportban, ami ide sorolható).
A startupok több mint harmada valójában spin-off, nem mezítlábas új ötlet… Kemény, nem is kommentálom túl.
Ok, önkényes név, szóval piac, tőke, profitabilitás :)
Mindegyik számot érdemes külön-külön is átgondolni. A startupok FELE nem nyúl külső tőkéhez. Természetes, hogy nemzetközi piacot céloznak. Ráadásul a már profitot termelők aránya is magas (a break-even-re jelentetteket nem tettem mellé, számottevő az is). “Csinálj működő business-t, lehet startup is.”
Fontos: Ausztria esetében ez bevételi arány, míg a magyar piaci jelenlét. Amiért egymás mellé tettem:látszik, hogy az osztrákok (a hazai mellett) dominánsan Nyugat-Európára fókuszálnak (és ez persze egybe is vág a gazdasági beágyazottsággal). Érdekes, de akár érthető is, hogy a magyar startupok (ld. IT profil) inkább fordulnak Észak-Amerika felé.
Piacra lépési tervek: már eleve megdöbbentően logikus, hogy az európai piacokat startup gondolkodásban érdemes Euró vs nem Euró zónára bontani (az elvi vágyakozási irányok egyébként nem térnek el a magyartól jelentősen, ez is érdekes).
Itt megint a több ezres vetítési alapot emelném ki. Már többedik exit-generáció is simán jelen van (avagy aki kiszállt, már elmentorálta a következő, mostanában sikeres generációt az exitig… és így tovább).
Végül, de nem utolsósorban, sőt, bottom line-ként amiért valójában az egészet játsszuk: bevételek (ok, ez csak retorika, profit helyett, tudom):
Tehát 20-30 startup már megütötte az évi 10 millió eurós bevételi szintet… És több száz (!!!) olyan startup van, ahol a menedzsment folyamatosan szerzi a tapasztalatot a már izgalmas 500k-1m eur bevételi szinten (vagy e felett)... Az önerősítő folyamat élőben.
Tetszett? Nem tetszett? Kihagytam vagy elrontottam valamit? Állok rendelkezésre.
Es geht. Servus!
